Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Érdekes gondolatok, elmélkedések

« Vissza

Szent I. Kelemen pápa Isten hűséges ígéreteiben (2019.10.29.)

Szent I. Kelemen pápának a korintusiakhoz írt leveléből

(Cap. 24, 1-5; 27, 1 – 29, 1: Funk 1, 93-97)

Isten hűséges ígéreteiben

Fontoljuk meg, szeretteim, hogyan állítja az Úr állandóan elénk a jövendő feltámadást, amelyet először Jézus Krisztusban mutatott meg, amikor őt a holtak közül feltámasztotta. Nézzük csak a feltámadást, amely a maga idején fog megmutatkozni. A nappal és az éjjel is a feltámadást példázza nekünk; elmúlik az éjszaka, felvirrad a nappal, elmúlik a nappal, rátör és üldözőbe veszi az éjjel. Vegyük például a gabonát. Miként és hogyan hoz magot? Kimegy a szántóvető, és a földet beveti valamilyen maggal. Csupaszon, szárazon esik a földbe, oszlásnak indul, de az oszlásból az isteni gondviselés nagy fölsége feltámasztja, és az egy magból többszörös termés származik.

E remény kösse szívünket Istenhez, aki hűséges ígéreteiben, és igazságos ítéleteiben. Hogyan hazudhatna ő, aki megtiltotta a hazugságot? Semmi sem lehetetlen Istennek, csak a hazugság. Keltsük fel hát magunkban a hitet, és lássuk, mily közel áll hozzá minden.

Fönséges szavával teremtett mindent, és az ő szava el is pusztíthat mindent. Vajon ki kérdezheti tőle: Mit tettél? Vagy ki állhat ellen az ő hatalmas erejének? (Vö. Bölcs 12, 12) Mindent úgy tesz, ahogyan és amikor akarja, és ha egyszer valamit elhatározott, az másképpen nem történhet. Minden az ő szeme előtt van, és semmi sem marad előtte rejtekben. Isten dicsőségét hirdetik az egek, kezének művéről vall a mennybolt. A nappalok ezt zengik egymásnak, erre oktatja éj az éjszakát. Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, hogy meg ne értenéd szavát (Zsolt 18, 2-4).

Mivel tehát látása és hallása előtt nincs titok, féljük őt, és fordítsunk hátat a gonosz cselekedetek tisztátalan vágyainak, hogy a végső ítéleten irgalma megvédjen bennünket. Mert ugyan ki menekülhet meg erős kezétől? Van-e világ, ahová előle elmenekülhetnénk? Azt mondja valahol a Szentírás: Lelked elől ugyan hová mehetnék? Színed elől hová futhatnék? Hogyha fölhágok az égbe, odafönn vagy; ha leszállok az alvilágba, odalenn talállak (Zsolt 138, 7-8). Hová mehetne, hová menekülhetne az ember előle, aki mindent körülfog?

Járuljunk tehát hozzá szent lélekkel, tiszta és szeplőtelen kezünket feléje tárva; szeressük jóságos és irgalmas Atyánkat, aki bennünket a maga számára kiválasztott.