Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Érdekes gondolatok, elmélkedések

« Vissza

Szent Ágoston püspök Mindenkiért meghalt Krisztus (2020.07.24.)

Szent Ágoston püspök Vallomásainak könyvéből

(Lib 10, 43, 68-70: CSEL 33, 278-280)

Mindenkiért meghalt Krisztus

Az igazi közvetítőt rejtett irgalmasságoddal mutattad meg az alázatosaknak, és elküldötted, hogy példáján magát az alázatosságot megtanulják: Isten és emberek közvetítőjeként az ember Krisztus Jézus (1 Tim 2, 5) jelent meg körünkben, bűnös halandók és a halhatatlan Igazság között. Halandó az emberekkel együtt, és igaz, miként az Isten. És mert élet és békesség az igazság bére, Istennel egyesült igazságával a megigazult bűnösök halálát összetörte. E halált meg akarta osztani velük. Milyen nagyon szerettél minket, jóságos Atyánk. Nem kegyelmeztél egyetlen Fiadnak, hanem érettünk, bűnösökért odaadtad őt (Róm 8, 32), Mennyire szerettél bennünket. Értünk nem tartotta ő a veled való egyenlőséget oly dolognak, amelyhez erőszakosan ragaszkodjék, és alattvaló lett a kereszthalálig (vö. Fil 2, 6). Egyedül szabad ő a halottak között, akinek hatalma volt odaadni a lelkét, és hatalma, hogy azt újra fölvegye (Jn 10, 18). Érettünk győző és előtted áldozati bárány is lett ugyanakkor. Azért győző, mert egyúttal áldozat. Pappá lett érettünk színed előtt, és egyben áldozat. Azért lett pap, mert áldozat is egyben. Tőled született, és szolgált minekünk, és így minket, szolgákat számodra fiakká tett.

Méltán van benne erős reménységem, hogy meggyógyítod vele minden nyavalyámat. Ott ül jobbodon, és közbenjár miértünk (Róm 8, 34). Máskülönben kétségbe kellene esnem, mert sok és nagy az én nyavalyám, tömérdek, tengernyi. Ámde nagyobb és bővebb a te orvosságod. Azt hihettük volna, hogy emberi sorsunktól messze van Igéd, és kétségbeesés mardosna minket magunk miatt, ha nem ölt testet, és nem él köztünk. Megrendültem bűneim és nyomorúságom sokasága miatt. Azt forgattam már szívemben, hogy a pusztába menekülök. Ám ettől eltiltottál. Megerősítettél, mert így szóltál nekem: Azért halt meg Krisztus valamennyiért, hogy azok is, akik élnek, már ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt (2 Kor 5, 15).

Íme, Uram, rád hagyom minden gondomat, hogy éljek, és szemléljem a csodákat törvényedben (Zsolt 118, 18). Ismered tudatlanságomat és gyengeségemet. Taníts és gyógyíts engem. Egyszülötted, akiben a bölcsességnek és a tudománynak minden kincse rejlik (Kol 2, 3), vérével váltott meg engem. Ne gyalázzanak immár a kevélyek (Zsolt 118, 122), mert váltságom díja szemem előtt van: ételem és italom, ajándék, amelyből másoknak is osztok. Jóllakásomat még szegénységemben is belőle akarom, azok között, akik esznek és jóllaknak, s dicsérik és keresik az Urat (Zsolt 21, 27).