Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Érdekes gondolatok, elmélkedések

« Vissza

Nyssai Szent Gergely: az ember szívében megtalálható Isten (2016.06.25.)

Nyssai Szent Gergely püspök szentbeszédeiből

(Orat. 6 De beatitudinibus: PG 44, 1270-1271)

Az ember szívében megtalálható az Isten

Az emberi életnek egyik értéke a test egészsége; ám nem az boldogítja az embert, ha tudja, hogy mi az egészség, hanem az boldogítja, ha valóban egészséges is. Ha valaki nagy dicsőítést zeng az egészségről, de a szervezetére valamilyen káros ételt vesz magához, mit használ neki a egészség magasztalása, ha maga megbetegszik? Ilyen értelemben vegyük hát a most tanulmányozott mondatot is: az Úr szerint a boldogság nem abban áll, hogy valamit megismerünk Istenről, hanem abban, hogy birtokoljuk Istent. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent (Mt 5, 8).

Mert úgy tűnik nekem, hogy Istent nem mint valami megtekintésre kitett tárgyat látja a megtisztult szemű lélek. Ez az említett nagyszerű ígéret burkoltan inkább arra utal, amit nyíltabban fejez ki más helyütt a Szentírás: Az Isten országa bennetek van (vö. Lk 17, 21). Ez arra tanít, hogy akinek a szíve nem ragaszkodik semmi teremtményhez és bűnös szenvedélyhez, az már a saját lelki szépségében szemléli az isteni természet képét.

Úgy vélem, hogy az isteni Igének ez az említett néhány szava tulajdonképpen ezt a tanácsot foglalta össze: emberek, ti vágytok meglátni az igazi jót; ha mégis arról hallotok, hogy a nagy isteni fönség az egész látható mindenséget is túlszárnyalja, dicsősége leírhatatlan, szépsége szóval ki nem fejezhető, és lényege felfoghatatlan, akkor se veszítsétek el azt a reményeteket, hogy mégis meglátjátok majd, amire így vágyakoztok.

Ha ugyanis buzgó és törekvő élettel ismét lemosod a szívedre rárakódott szennyet, az Istenhez való hasonlóság szépsége újból felragyog benned. Amint a vasdarab is, ha a reszelő a rozsdát szépen leszedi róla, visszaveri a nap sugarait, csillog és ragyog, bár előbb még foltok éktelenítették, úgy történik az ember belső világával is, amelyet szívnek nevez az Úr. Ha lesúrolja róla az ember azokat a rozsdás szennyfoltokat, amelyek a bűn következtében eltorzították a képmást, akkor ismét visszanyeri az ősmintához való hasonlóságát, és újra jó lesz. Hiszen ami a Jóhoz hasonlít, az mindenképpen jó.

Ezért, aki önmagát szemléli, az meglátja önmagában azt, aki után vágyódik, így, akinek tiszta szíve van, boldoggá lesz, ugyanis amíg a saját tisztaságát nézi, abban – mintegy képmásban – az ősmintát szemléli. Hiszen akik csak tükörben szemlélik a napot, ha nem is fordítják az égbolt felé a szemüket, akkor is ugyanolyan jól látják a napot a tükör fényében, mint azok, akik magát a napkorongot nézik. Ugyanígy ti is – mondja nekünk az Úr –, jóllehet nincs képességtek az elérhetetlen Fény szemlélésére és meglátására, ha visszatértek ahhoz, aki kezdettől fogva belétek teremtette saját képmásának szépségét és szeretetreméltóságát, akkor majd magatokban hordozzátok azt, akit kerestek.

Mert a lelki tisztaság – részint a bűnöktől és szenvedélyektől való megszabadulás, részint pedig minden rossztól való elfordulás –, már isteni vonás az emberben. Ha tehát ezek megvannak benned, egészen biztos, hogy benned van az Isten. Ha elhatároztad, hogy minden bűnt elkerülsz, a szenvedélyektől és hibáktól megszabadulsz és minden rossztól elfordulsz, akkor tisztánlátásod boldoggá tesz téged. Mivel már tiszta vagy, látod azt is, amit nem vesznek észre azok, akik nem tiszták, lelki szemed megszabadul minden evilági homálytól, és tiszta szíved békéjében egészen tisztán tárul eléd egy boldog látvány. Mi ez a boldog látvány? Az isteni természet szépséges vonásai: a szentség, a tisztaság, az egyszerűség, amelyek által Isten láthatóvá lesz számunkra.