Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Érdekes gondolatok, elmélkedések

« Vissza

Nagy Szent Vazul püspök Vessetek magatoknak nagylelkűségben (2020.07.28.)

Nagy Szent Vazul püspök szentbeszédeiből

(Hom. De caritate, 3, 6: PG 31, 266-267. 275)

Vessetek magatoknak nagylelkűségben!

Ó, ember, utánozd a földet, és hozz te is termést, mint az, nehogy alávalóbbnak mutatkozzál az élettelen anyagnál. Az ugyanis gyümölcsöt terem, de nem azért, hogy maga élvezze, hanem hogy neked szolgáljon vele. Viszont ha te bármilyen jótett gyümölcsét is teremnéd, megtarthatnád azt magadnak, hiszen a jótettek érdeme és jutalma legtöbbször a cselekvőé marad. Enni adtál az éhezőnek; az a tiéd is lesz, amit neki adtál, mert majd kamatostól térül vissza az neked. Miként ugyanis a földbe eső búzamag is a magvetőnek hozza majd termését, ugyanúgy az éhezőknek adott kenyér is a jövőben nagy jutalmat szerez számodra. A földműves eredményéből tanulva fogj hozzá tehát te is a mennyei magvetéshez, írva van ugyanis: Vessetek magatoknak nagylelkűségben! (vö. Oz 10, 12)

Hiszen itt fogod majd hagyni földi gazdagságodat, még ha nem akarod, akkor is; ezzel szemben a jótetteiddel dicsőséget szerzel magadnak, és ezt elviszed majd az Úr elé, amikor tudniillik ott a mindenség Bírája előtt a téged körülálló nép majd táplálónak és jótevő adakozónak fog nevezni, és olyan neveket ad majd neked, amelyek emberbarátságot és jószívűséget jelentenek. Hát nem látod, hogy akik a pénzüket színházakra, birkózókra, színészekre, vadállatokkal küzdő emberekre, azaz olyanokra pazarolják, akiknek még a látásától is mindenki elfordul, mindezt csak egy rövid ideig tartó hírnévért, a nép üdvrivalgásáért és tapsáért teszik?

Te mégis szűkmarkú volnál anyagi javaidat arra fordítani, amiből oly nagy dicsőséget fogsz majd elnyerni? Majd Isten is meg lesz veled elégedve, az angyalok is dicsérni fognak téged, s ahány ember csak élt e világon, mind boldognak fog téged hirdetni; majd az örök dicsőséget, az igazak koronáját és a mennyek országát kapod meg jutalmul azért, hogy mulandó javaidat ily helyesen használtad fel. Nem kell aggódnod, és biztos a reményed erre a jutalomra, ha megveted ezeket a földi javakat. Rajta tehát, gazdálkodjál sokféleképpen mulandó javaiddal; légy nagylelkű, és jókedvűen adakozzál a szűkölködőknek, hogy elmondhassák rólad is: Bőséges adományt oszt a szegényeknek, nagylelkűsége megmarad örökké (vö. Zsolt 111, 9).

Mennyire nagylelkű és bőkezű adakozónak kellene lenned, milyen derűsnek, és mennyire kellene örülnöd annak a kapott jótéteménynek, hogy nem te koldulsz mások ajtajánál, hanem mások zörgetnek nálad! És most mégis rosszkedvű vagy, és alig lehet bejutni hozzád; kitérsz még a találkozás elől is, nehogy esetleg bármi csekély dolgot is ki kelljen adnod a kezedből. Csak ezt az egyet tudod mondani: „Nekem sincs, nem adok, mert én is szegény vagyok.” Tényleg szegény vagy, és hiányzik is belőled minden jóság: szegény vagy a szeretetben, szegény az emberségben, szegény az istenhitben és szegény az örök élet reményében.