Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Érdekes gondolatok, elmélkedések

« Vissza

Balduin canterburyi érsek Az Úr megítéli a gondolatokat (2020.06.05.)

Balduin canterburyi érsek értekezéseiből

(Tract. 6: PL 204, 466-467)

Az Úr megítéli a gondolatokat és a szív szándékait

Az Úr ismeri szívünk gondolatait és szándékait. Ő maga kétségtelenül valamennyit ismeri, velünk azonban csak azokat ismerteti meg kegyelme által kiválogatva, amelyekről azt akarja, hogy mi is megítéljük azok milyenségét. Az ember lelke ugyanis nem ismeri mindazt, ami az emberben van, és a beleegyezésével történő vagy a beleegyezése nélküli gondolatait sem ítéli az ember mindig olyanoknak, mint amilyenek azok a valóságban. Még amiket lát is lelki szemeivel, azokat sem tudja homályos látása miatt pontosan mérlegelni.

Gyakran ugyanis saját képzeletvilága, illetve más ember vagy a kísértő befolyására jámbor dolognak tűnik fel az ember előtt az is, ami Isten szemében nem érdemli meg az erény jutalmát. Az igazi erényeknek ugyanis vannak hasonmásai, ugyanígy a bűnös készségeknek is, amelyek megcsalják az ember szívét, s bizonyos ámító mesterkedésekkel úgy megbénítják az értelem erejét, hogy gyakran a jó színében tűnik fel az, ami nem jó, és rossznak mutatkozik az, ami nem rossz. Ez a mi nyomorúságunk és tudatlanságunk keserves és nagyon veszélyes velejárója.

Írva van: Némely utat az ember egyenesnek nézne, a vége mégis a pokolba visz (vö. Péld 16, 25). Hogy ezt a veszélyt elkerüljük, Szent János így figyelmeztet: Vizsgáljátok meg a lelkeket, Istentől származnak-e (1 Jn 4, 1). De ki tudja azt bizonyítani, hogy a lelkek Istentől származnak-e, ha Isten meg nem adja a szellemek megkülönböztetésének azt az ajándékát, hogy a szellemi gondolatokat, érzelmeket és szándékokat pontosan és igaz ítélettel meg tudja valaki vizsgálni? A józan megítélés az összes erény anyja, és szükség is van rá mind a mások életének vezetésében, mind pedig a saját életünk irányításában és megjavításában.

A cselekvést előkészítő olyan gondolat a helyes, amelyet Isten parancsa irányít, és az a szándék a jámbor, amelyik közvetlenül Istenre vonatkozik, így lesz aztán életünk egész foglalata és minden egyes tettünk összessége tündöklő, ha a szemünk is ép. Az ép szem ép is, meg szem is, mivel a helyes gondolat által azt látja, amit tennie kell, és a jó szándék által őszintén megteszi azt, amit meg kell tennie. A helyes gondolkodás kizárja a tévedést; a jó szándék pedig nem fér meg a hamissággal. A józan megítélés tehát nem más, mint a helyes gondolkodásnak és a jó szándéknak egyesülése.

Tehát mindent e józan megítélés fényében kell tennünk, hiszen Istenben és Isten előtt cselekszünk mindent.