Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Érdekes gondolatok, elmélkedések

« Vissza

Aquinói Szent Tamás Isten legelteti népét (2019.08.26.)

Aquinói Szent Tamás áldozópapnak a János-evangéliumhoz fűzött magyarázatából

(Cap. 10, lect. 3)

Isten legelteti és pihenőre vezeti választott népének maradékát

Én vagyok a jó Pásztor (Jn 10, 11). Nagyon is találó Krisztusra az elnevezés, hogy pásztor, mert ahogy a pásztor vezeti és legelteti nyáját, Krisztus is ugyanúgy táplálja állandóan a híveket tanításával, meg saját testével és vérével is. Az Apostol is így tanítja: Egykor olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához (1 Pét 2, 25). A Próféta is ezt mondja: Mint a pásztor, úgy legelteti nyáját (Iz 40, 11).

Mivel pedig Krisztus azt mondta, hogy a pásztor az ajtón megy be az akolba, másutt pedig saját magát ajtónak nevezte, az evangélium e helyén viszont pásztornak mondja magát, tehát akkor saját maga által megy be mint pásztor. Azért megy be saját maga által, mert kinyilvánítja nekünk magát, és az Atya is általa lesz ismertté. De mi is csak őáltala megyünk be abba az akolba, mert őáltala leszünk boldogok.

De figyelj arra, hogy senki más nem nevezhető ajtónak csak ő, mivel senki másról nem mondhatjuk, hogy igaz világosság; mindenki más csak belőle részesedik, még Keresztelő János is, akiről írva van: Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról (Jn 1, 8). Viszont Krisztusról azt olvassuk: Ő volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágít (Jn 1, 9). Ezért senki nem nevezheti magát ajtónak, mert Krisztus ezt saját magának tartotta fenn. Pásztori tisztségét viszont megosztotta másokkal és rábízta övéire: hiszen Péter is pásztor volt, és a többi apostol is pásztor volt, meg minden jó püspök is pásztor. A Szentírás mondja: Szívem szerinti pásztorokat adok majd nektek (Jer 3, 15). Jóllehet az Egyház elöljárói, mint Isten fiai, mindnyájan pásztorok, Krisztus azért mondja mégis egyes számban: Én vagyok a jó Pásztor, hogy felkeltse az iránta való szeretet erényét. Senki sem lesz ugyanis jó pásztor, ha nem lesz eggyé Krisztussal a szeretet által, és ha nem válik az igazi Pásztor tagjává.

A jó pásztor feladata a szeretet; ezért mondja Krisztus: A jó Pásztor életét adja juhaiért (Jn 10, 11). Tudni kell ugyanis, hogy különbség van jó és rossz pásztor között: a jó pásztor a nyáj javát keresi, a rossz pedig a maga javát.

A földi életben nem kívánják meg a jó pásztortól, hogy életét adja nyája megmentésére. Viszont mivel a nyáj lelki üdve előbbre való, mint a pásztor testi élete, ezért minden lelkipásztornak el kell szenvednie testi élete megpróbáltatásait is nyája üdvösségéért. Erről beszél az Úr, amikor mondja: A jó Pásztor életét – vagyis testi életét – adja juhaiért, mégpedig hivatásból és szeretetből. Szükség van ugyanis mindkettőre, arra is, hogy azok hozzátartozzanak, és arra is, hogy szeresse őket: mert nem elég ez az első a második nélkül.

Erre a tanításra Krisztus adott példát nekünk: Ha Krisztus életét adta értünk, nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért (1 Jn 3, 16).